Vezetőknek‎ > ‎Problémák‎ > ‎

Gyászos

Egy dolog mindenképpen kerülendő, és erről lebeszélném a parancsnokot is: ne legyen sem ő, sem az őrsvezető a gyerek pszichológusa. Ezen kívül bármit tehetnek. 

Kicsit bővebben kifejtve:
- jó és helyes az, ha támogatja a csapat az elhunyt cserkészt és családját ebben a nehéz helyzetben
- az őrsének mindenképpen el kell mondani a történteket, ebben segítsen a parancsnok az őrsvezetőnek (semmiképpen ne hagyja magára a parancsnok az őv-t ezzel a feladattal)
- helyes az, ha az őrstagok kifejezik együttérzésüket és megtanulnak a helyzetnek megfelelően viselkedni (megértőnek, tapintatosnak lenni). 
- beszélni az őrstagok szüleivel is a történtekről, ezzel is segítve az őrstagok gyászfeldolgozását, mert ez őket is érinti (10 éves kor után a gyerekek pontosan tudják, mit jelent meghalni, ezért lehetnek szélsőséges érzelmi reakcióik, pl. sírás, nevetés, stb, ami a fokozott érzelmi állapot velejárója, és erre odafigyelhetnek a szülők)
- helyes az, ha a továbbiakban fokozottabban odafigyel a vezetőség a gyerekre, hogy a gyász miatt ne maradjon ki a cserkészetből (Hasonló esetet én is átéltem, igaz, hogy kisebb, mindössze 10 éves cserkészünk veszítette el az édesanyját. Egy idő után feltűnően elmaradozott a portyákról és táborba sem akart jönni, pedig őrsikre rendszeresen járt. Kiderült, hogy azért nem jön velünk portyázni, mert egyedül nem tud összecsomagolni és nincs aki ételt készítsen neki a hosszú útra, mert az apukája sokat dolgozik és nem is annyira ügyes a gyerekellátásban, a cserkészünk pedig ezt szégyellte. Amint megértettük a helyzetet, könnyebb volt megoldást találni.)
- arra biztatni az apukát, hogy továbbra is engedje a gyereket cserkészkedni, mert a közösség ilyenkor segít
- felkészíteni az őrsvezetőt arra, hogy melyek a gyászreakció megnyilvánulásai (lehet viselkedésmódosulás, ambivalens viselkedés is, depresszió, szorongás, stb), és ezeket tudja felismerni, adott esetben pedig segítséget kérni a nevelésben
- annak érdekében, hogy a gyermek meg tudjon birkózni az édesanyja elvesztésével, érdemes lenne pszichológushoz fordulni pár héttel a temetés után, mert ez olyan sérülés, ami - szakszerűtlenül kezelve - maradandó sérüléseket okoz a lelkében. Tehát, semmiképpen ne a cserkészetben próbálják "orvosolni" ezt a problémát. 

Amennyiben a csapatnak szüksége van szakirodalomra (pl. Polcz Alain könyvei) a gyermek jobb megértése érdekében, szívesen küldök. Ha nehézségekbe ütközik az őrstagok számára a feldolgozás, akár egy őrsi foglalkozást is lehetne szervezni a meghalás témakörben, ehhez is tudok segítséget adni. 
Comments